ÚJABB HANGSZERRITKASÁG A ZENEAKADÉMIÁN

Különleges mesterhegedűt vásárolt a Baráti Kör Egyesület a Zeneakadémia részére: a hangszer az 1860-as évektől egyre nagyobb hírnévre szert tevő Nemessányi-műhelyben készült. Nemessányi Félix Sámuel korának egyik legkiválóbb hangszerésze volt, hangszereit a legismertebb muzsikusok vásárolták. Az említett mesterhegedűt a legutóbbi tulajdonos nagyapja vette meg fiának, a későbbi hegedűművész Páricsy Pálnak, és azóta a Páricsy család tulajdonát képezte. Tőlük vásárolta meg a hangszert a Baráti Kör, és a hegedűt a Zeneakadémiának ajándékozta. Jelenleg Kokas Katalin használja, de a tervek szerint a jövőben esetleg tehetséges hallgatók is megkaphatják. Az értékes hangszer 48 évvel ezelőtt, 1965-ben szólalt meg utoljára a Zeneakadémia színpadán Páricsy Pál hegedűművész kezében, „új élete” pedig néhány héttel ezelőtt kezdődött: a Zeneakadémia és a Baráti Kör november 14-én megtartott születésnapi koncertjén a mesterhegedűn Kokas Katalin játszotta Saint-Saëns Introduction et Rondo Capriccioso-ját.

Tisztelt Zeneakadémia Baráti Köre,

Kedves Szabó Vilmos Úr!

Egy hónappal ezelőtt úgy éreztem, összeomlik körülöttem a világ, amikor a Stradivari Hegedűm tulajdonosa rövid határidővel visszakérte hangszerem, melyen akkor már 4 éve játszottam.

Juhos Tibor hangszerkereskedőhöz – régi családi barátunkhoz – fordultam segítségért, aki Fölhívta figyelmemet egy gyönyörű, egészséges Nemessányi hegedűre, de hozzátette, hogy sajnos aukcióra viszik, így erről a hegedűről inkább ne álmodozzak.

Amint kiléptem a hangszerboltból, Vígh Andrea – akkor még Rektor Helyettes Asszonyt, Batta András Rektor Urat, Gerenday Ágnest és Szenthelyi Miklóst, a Zeneakadémia Vonós Tanszék vezetőjét hívtam telefonon tanácsért.

Szenthelyi Miklóst arra kértem, hogy Ő is próbálja ki a hegedűt, hogy Kelemen Barnabáson és rajtam kívül a Tanszékvezető is megerősítsen a hangszerről alkotott véleményünkben.

Gerenday Ágnes egy másik szálon a Zenetudományi Intézethez irányított, ahol jelenleg Egy Testore mesterhegedű pihen használatlanul, senki sem pályázta meg a legutóbb kiírt pályázaton. De mint megtudtam, ez egy hosszabb lefolyású történet, akár egy hónapba is telhet, míg azt a hangszert kipróbálhatom.

Vígh Andrea és Batta András akkor már tudott az én hegedű kálváriámról. A Baráti Körhöz fordultak.

Abban a pillanatban elindult egy csodálatos folyamat, melynek köszönhetően ez a magyar mesterhegedű Magyarországon maradhatott, s szép, nemes hangjával még sok száz éven keresztül magyar fiatal művészek szólaltathatják meg szerte e világon!

Szeretném őszinte hálával és tisztelettel megköszönni, hogy ilyen hihetetlen rövid idő alatt Megvásárolták számunkra, a Zeneakadémia kincsestárába ezt a mesterhegedűt!

Nagyon megtisztel, hogy én lehetek az első hegedűs, aki megszólaltathatja!

Ma este gyakorolhattam rajta először, a hangja percről percre fejlődik, változik, Változom és fejlődhetek Tőle én is.

Köszönettel és tisztelettel,

Kokas Katalin