SZEZONNYITÁS – DR. BATTA ANDRÁSSAL, a Zeneakadémia rektorával

–Éppen egy éve készítettük itt, a Ligeti épületben az első interjút, akkor kezdte belakni a szobát. Azóta azért nagyon sok minden történt.

-Jó tanévünk volt, mert az által, hogy elkészült a Wesselényi utcai épület, már mindenki érezte, hogy ez a nagy, európai uniós projekt meg fog valósulni, önbizalmat adott a diákoknak, a tanároknak, a menedzsmentnek egyaránt. Külön öröm volt, hogy az épület októberben felvehette Ligeti György nevét, úgyhogy jó érzésekkel indultunk el. A házat nagyon hamar belaktuk, persze volt néhány dolog, ami még kiegészítésre szorult, például a gyakorláshoz szükséges hangszerek beszerzése. A tanév végére ez is sikerült, akkor már a gyakorlókban ott álltak az új, Yamaha zongorák és pianínók.

–Ez volt az első év, hogy a zongoristáknak jóval több lehetőségük volt gyakorolni, mint korábban, hiszen ide, a Wesselényi utcába a nap 24 órájában jöhettek.

-Igen, az épület olyannyira ideális a gyakorlásra, hogy a növendékek a későbbiekben, a Liszt Ferenc téri épület megnyitását követően is leginkább itt fognak gyakorolni, hiszen ezek a kis cellák kifejezetten erre valók. Éjjel-nappal rendelkezésre állnak, kártyával lehet bemenni, az egész rendszer nagyszerűen működik. Egyébként év végére itt, a Ligeti épületben elkészült a hangfelvételi stúdió, ami esztétikai és technikai értelemben egyaránt egy csoda, és van egy mozi termünk is – persze zenés filmek vetítésére használjuk majd –, amin az utolsó simításokat végzik. A menedzsment is megszokta ezt a házat, amióta együtt van, és nem különböző helyeken szétszórva, a sokszorosára nőtt a hatékonysága.

–Most, 2012 kora őszén hogy áll a Liszt téri felújítás?

-Heroikus munka folyik, gyakorlatilag az egész épület szerkezetét újjáépítették. Az a gyönyörű az egészben, hogy minden megmarad, aminek meg kellett maradnia, sőt: a műemléki kincsek eredeti állapotukban fognak tündökölni, ugyanakkor sok olyan új meglepetést is kínál a Ház, amire csak a XXI. század tervezői gondoltak. Augusztus elején tartottuk a Bokrétaünnepet, ami annyit jelent, hogy a ház szerkezetkész lett, tehát tíz hónap alatt elkészítették. A szerkezet megerősítés utolsó nagy aktusa egy acélszerkezetnek a beemelése volt, amin a Nagyterem hűtését és fűtését biztosító gépek foglalnak helyet. Ezt két daru emelte át az épület felett, 30 tonnás és úgy 30 méter hosszú: egy híd, ami a Dohnányi utcai és a Király utcai épületszárnyat köti össze. Maga a munka is fantasztikus volt!

–Hogyan látja, mikor lehet a Liszt téren órákat tartani?

-Jövő nyáron költözünk be, akkor nyilván tartunk egy próbaüzemet. Zenekarokat, kamaraegyütteseket tervezünk meghívni, hogy kipróbálják a termet és egyben hangversenyt is adjanak, tehát tulajdonképpen jövő szeptembertől oda már látogatók is jöhetnek. 2013 szeptemberében ott nyitjuk meg a tanévet, attól kezdve az épületben már órákat is tartunk, és október 23-ra tervezzük az ünnepélyes megnyitást, akkor indulna „élesben” a hangversenyszezon.

–Az elmúlt év „fénypontjaiból” melyek jutnak elsőként eszébe?

-Nagyon fontosnak tartom az év végi operavizsgát, amely hosszú évek kihagyása után ismét az Operaházba került. A vizsga egyik műve egy szintén fiatal, nálunk diplomázott zeneszerző, Bella Máté kompozíciója volt. Nagyon örültem, hogy ez megtörténhetett egy operavizsgán. Ez lenne az álom valóra váltása: több tanszék, többféle zenei hivatás kapcsolódik össze egy-egy produkcióban. Ez lesz majd a Liszt Ferenc téri Zeneakadémia koncertéletének lényege is.  Nagyon jól sikerült a Kobayashi mesterkurzus, aztán a második félévben Vashegyi György Haydn kurzusa, amelynek lezárásaként előadtuk az Évszakokat a Művészetek Palotájában. Befejeztük a Tehetséggondozó Projektet, az is jól sikerült. A kórusnak is gyönyörű megmozdulásai voltak Erdei Péter vezényletével, egyebek közt a Tudományos Akadémián rendezett Széchenyi napon, Kornai professzor előadása után adtak egy nagyon szép koncertet, a Teréz templomban pedig egy holland zeneszerző, Chris Fictoor művének magyar bemutatóját tartották. Tehát meglehetősen aktívan telt a tanév, pedig nem volt könnyű úgy menedzselni az oktatást, hogy Budapesten hat különböző épületben működött a Zeneakadémia. Közben meg láttuk a Liszt Ferenc teret épülni, már dolgozunk a hangversenyélet menedzselésén, az orgonaprojekten, és egy rezidens zenekar megszerzésén, vagyis azon, hogy a Zeneakadémiának saját profi együttese legyen. Ez Keller András zenekara, ő egyébként szeptembertől a Kamarazene tanszék vezetője lesz. Más változás is volt, ősztől Fekete Gyula áll a Zeneszerzés tanszék élén, és sikerült néhány fiatal tanárt bevonnunk, így Fülei Balázst és Mező Pétert, Farkas Gábort pedig, aki már tanított korábban is, most véglegesítettük. Fontos, hogy a legkiválóbbak jöjjenek ide, és már fiatal korban, mert a tanítást akkor lehet igazán jól megtanulni. Majdnem minden komoly, nagy tanár fiatalon kezdte.

–Mi az, amit már most szívesen beharangozna az új tanév programjából?

-November 14-én, a Zeneakadémia születésnapján a Bazilikában tartunk egy Bruckner-Messiaen koncertet, ahol a Zeneakadémia kórusa és zenekara is fellép, mégpedig egy német karmester vezényletével. A Baráti Kör tagjainak a figyelmébe ajánlom azt a kamarakoncertet, amelynek keretében intimebb, és főként: hazai környezetben emlékezünk meg az alapítókról a Régi Zeneakadémián. Ezen a koncerten terveink szerint a rezidens zenekar művészei, valamint tanáraink és diákjaink is játszanak majd. Az időpontot érdemes már most megjegyezni: november 24, este, a Régi Zeneakadémián! Aztán a tavasszal ismét összejön a „nagy csapat”, az Eufónia-zenekar a környező országok zeneakadémistáival. Ezúttal Graz lesz a központ, tehát ezt a közép-európai, regionális projektet is tudjuk folytatni. 2013-ban ünnepeljük mind Verdi, mind Wagner születésének 200. évfordulóját, és a Tavaszi Fesztiválra tervezünk egy saját projektet Verdivel kapcsolatban. Szeretném, ha ez a különböző generációkra, Apákra és Fiúkra – esetleg Lányokra is – épülne, a Verdinél különösen fontos apa-szerepekre meghívnánk korábban végzett, befutott énekeseket, akik együtt lépnének színpadra a fiatalokkal. Ez dramaturgiailag is megfelelne Verdi egyik kedvenc gondolatának. Több programunk is lesz a Magyar Posta Benczúr utcai, gyönyörűen felújított épületében, amely kulturális programoknak ad majd otthont. A Magyar Posta az egyik legfőbb támogatónk, szeretnénk tehát mi is a legtöbbet nyújtani ahhoz, hogy az Andrássy úti villanegyed eme ékszerdoboza méltó kulturális tartalmat kapjon. Ezekről a rendezvényekről – amint a többiről is – rendre tájékoztatjuk a Baráti Kör tagságát. Kitartásukat, segítségüket – ismételten – a Zeneakadémia nevében e helyen is megköszönöm.

A ZENEAKADÉMIA HÍREI:

-A Zeneakadémia kulturális igazgatói feladatait októbertől Csonka András, a Művészetek Palotája jelenlegi produkciós vezérigazgató-helyettese látja el. Az Egyetem vezetése fontos szerepet szán Csonka Andrásnak a Zeneakadémia új kulturális koncepciójának kialakításában, és annak a művészeti arculatnak a megteremtésében, amely – egyebek közt – előkészíti a Liszt Ferenc téri épület megnyitását.

-Magyar siker született az Ausztriában megrendezett Internationale Sommerakademie elnevezésű nyári kurzuson. A világ különböző pontjairól érkezett zeneszerzőknek egy hét alatt kellett a helyszínen megadott apparátusokra új művet komponálniuk, amit az augusztus 24-i záróhangversenyen meg is szólaltattak a kurzuson részt vevő hangszeresek. A hagyományoknak megfelelően idén is egyetlen zeneszerzői díjat adtak ki, amit ezúttal a Zeneakadémián tanuló – tavaly Prima Junior díjjal kitüntetett – fiatal zeneszerző, Virágh András Gábor Tryptique című darabja nyert el.

-Hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a Liszt Akadémia idén augusztusban Balatonfüreden az egyhetes Rézfúvós Akadémiát. Hőna Gusztáv, a Fúvós Tanszék vezetőjének irányításával az Egyetem tanárai adtak egyéni és csoportos kurzusokat az ország különböző pontjairól és külföldről érkezett résztvevőknek.