BANK OF CHINA ÖSZTÖNDÍJASOK – 9. RÉSZ: OLÁH KÁLMÁN JR.

Hála a Bank of China, a Zeneakadémia, és a Zeneakadémia Baráti Köre közös kezdeményezésének, 2014-ben elindulhatott a fiatal zenészeket anyagilag támogató Bank of China ösztöndíjprogram. A pénzbeli segítséget a zeneakadémisták arra használják, hogy – egyebek között – versenyre vagy mesterkurzusra utazzanak, hangszert javíttassanak, vagy éppen profi hangfelvételt készítsenek. A 2023/24-es tanévre tíz fiatal muzsikus kapta meg a Bank of China ösztöndíját – természetesen mindannyiukat bemutatjuk itt, a Legatóban.

A sorozatban ezúttal a Junior Prima Díjas jazz-szaxofon művészt, ifjabb Oláh Kálmánt ismerhetik meg, aki tavaly diplomázott a Zeneakadémián. A jazz, a klasszikus zene, a zongora, a zeneszerzés – ez mind-mind jelen van a családban, hiszen édesapja Oláh Kálmán, bátyja Oláh Krisztián, és mindkettejükkel gyakran játszik együtt. Családi viszonyairól és a jazzről azonban oly sokat kérdezték már, hogy úgy döntöttem, ezúttal – a zene mellett – életének más részeiről is szó esik majd. Kálmán egyébként a Bank of China ösztöndíjat hangszer kiegészítőkre és egy laptopra fordította.

Először persze maradjunk a zenénél, ami oly erősen meghatároz. Igaz, hogy egy családi anekdota őrzi, hogyan is kezdődött kapcsolatod a szaxofonnal?

Mindig is tetszettek és érdekeltek a fafúvós hangszerek, sok kiváló zenész és koncertélmény hatott rám már egészen kis koromtól kezdve. Mindezektől függetlenül valóban volt egy vicces családi történet. Nagyon aktív gyerek voltam, sokat sportoltam, de mindig maradt energiám bőven, ezért rendszeresen úgy alakult, hogy a szülinapokon, ünnepségeken én akartam felfújni a lufikat. Egyszer anyukám felfigyelt rá, hogy néhány perc alatt végeztem velük és viccesen megjegyezte: ennek a gyereknek kéne egy fúvós hangszer…

Középiskolai felvételi előtt egy évvel kezdtem el szaxofonozni és nem túlzás, hogy azonnal beleszerettem. Az akkori szomszédjainktól ezúton is szeretnék elnézést kérni…

Egy év tanulás után felvételt nyertem a Bartók konziba, ahol Kollmann Gábornál tanultam négy évig, majd jött a Zeneakadémia, ahol Borbély Mihály, Elek István és Bacsó Kristóf voltak a mestereim, sok más kiváló tanár mellett. A Zeneakadémián eltöltött hat év alatt rengeteg mindent tanultam és értékes kapcsolatokat ápoltam, amiért hálás vagyok.

Édesapáddal és bátyáddal játszani nyilván könnyebb, mert nagyon jól ismeritek egymást. Vannak nehézségei is a családi együtt zenélésnek? Ilyenkor például erősebb a bizonyítási kényszer?

Szerintem ez relatív, ez biztosan minden zenész családnál változó. Terhet és bizonyítási kényszert sosem éreztem, ez valószínűleg a támogató családi légkörnek köszönhető.

Az Oláh Kálmán Jr. Quintetben – és persze a többi formációban – mennyire fontos, hogy barátság legyen közöttetek? Nem elég néha az, hogy egyformán gondolkodtok a zenéről, hasonló az ízlésetek?

Úgy gondolom, hogy a zenekari tagok közötti barátság egy plusz réteget alkot, képes egy olyan légkört teremteni, amelyben mindenki teljes felszabadultsággal tud zenélni, improvizálni. Ezt kimondottan fontosnak tartom, mivel utóbbi a jazz műfajának legfőbb eleme. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen az összes formációban zenésztársaimmal baráti kapcsolatot ápolunk.

Amikor elkezdted a szaxofont, kicsit biztosan háttérbe szorult addigi hangszered, a zongora. Mikor tértél vissza hozzá? Csak amikor komponálni kezdtél?

Igen, a Zeneakadémián eltöltött évek során zeneelméleti és zeneszerzési céljaimhoz elhanyagolhatatlannak bizonyult.

Klasszikus zongorát tanultál, és nagyon szereted a klasszikus zenét, úgy tudom, az egyik legkedvesebb szerződ Bach. Ha alkalmad lenne találkozni vele, miről kérdeznéd elsősorban?

Szerintem a munkássága sokat elárul róla, én leginkább a személyiségére lennék kíváncsi, arra, hogy milyen lenne vele egy hétköznapi beszélgetés.

Bach mellett ki az a muzsikus, akivel szívesen leülnél egy vacsora melletti beszélgetésre?

John Coltrane. Általa szerettem bele a jazz szaxofon hangzásába és a mai napig kimeríthetetlen inspirációs forrásom.

Mi az, ami a zene mellett szenvedélyesen érdekel?

A sport mindig is szerves része volt az életemnek. Itt kiemelném a futballt melyet, a mai napig figyelemmel követek és a pályára is szívesen lépek a barátaimmal aktív kikapcsolódás céljából.

Van-e más hobbid is, amiről még nem tudnak a hallgatóid?

Igen, több is. A legjobban sakkozni és biliárdozni szeretek.

Melyik a kedvenc városod?

Nehéz választani, imádok utazni. Róma egy örök kedvenc, mindig olyan érzéssel megyek oda, mintha haza mennék.

Év vége felé lemezt terveztek a quinteteddel. Erről mit lehet már elárulni?

Még csak annyit, hogy többnyire saját kompozíciókat fog tartalmazni, amelyekben fellelhetők lesznek a klasszikus zenei elemek is.

Mikor látunk-hallunk Titeket legközelebb élőben?

Legközelebbi nagyobb fellépésünk szeptember 14-én lesz az Érdi Jazz Fesztiválon.

Bokor Gabriella