EGY ÉV – HÁROM KÖNYV

Három különleges, Liszt Ferenccel kapcsolatos kötet jelent meg az idén a Zeneakadémia és a Helikon Kiadó közötti együttműködés keretében, a Baráti Kör támogatásával.  Az év első felében a boltokba kerülő két könyvről, a Budapesti séták Liszt Ferenccel című bédekkerről, és a Liszt Ferenc Krisztus oratóriuma és a Zeneakadémia címet viselő kötetről már beszámoltunk a Legato-ban. A „trilógia” harmadik része a napokban jelent meg, a „Génie oblige” című gyönyörű album – amit Eckhardt Mária szerkesztett a Liszt Emlékmúzeum kincseit mutatja be az olvasóknak.  Az emlékév három kötetéről dr. Batta Andrást, a Zeneakadémia rektorát, és Szabadhegÿ Pétert, a Helikon Kiadó ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Dr.Batta András, a Zeneakadémia rektora

A Helikon Kiadó és a Zeneakadémia együttműködése a Baráti Körnek köszönhető, a kapcsolatot az elnök, Szabó Vilmos hozta. Az első találkozás az elmúlt év végén, 2010 utolsó heteiben volt, szövögettük az álmokat a kiadandó könyvekről, mindenképpen Liszttel akartunk kezdeni, hiszen jött az emlékév. Ezután fordultunk Eckhardt Máriához, és ők, vagyis a Liszt Emlékmúzeum kutatói ezt a három témát ajánlották. Szerencsére a bédekker akkor már majdnem elkészült, az anyagot összegyűjtötték, azt lehetett tehát elsőként kiadni. A könyv fantasztikus siker lett, rengetegen megvásárolták. A magyar olvasók közül is nagyon sokan szerettek volna végig sétálni azokon a pesti útvonalakon, ahol egykor Liszt járt, de a könyv a külföldiek körében is igen népszerű lett. Úgy is mondhatnám, hogy a bédekkert ma már afféle bibliaszerű könyvként használják a kulturális turizmus terén. Egyébként a Művészetek Palotája a Zeneakadémiával és a Budapest Turizmussal karöltve összeállított egy „Liszt-csomagot”. A Liszt-hétvégén a külföldiek meglátogatják a könyvben felsorolt helyeket, emellett koncerteken is részt vehetnek, úgyhogy elképzelhető, hogy ez a kötet a turizmus történetében is új fejezetet nyit.

Az idei második könyv, a Krisztus kiindulópontja egy, az Emlékmúzeum tulajdonában lévő kézirat volt, amit Lisztnek egy kedves növendéke, Juhász Aladár hagyatékából kaptunk meg, méghozzá elég kalandos úton. Ez a Krisztus oratórium egyik zenekari tételének egy négykezes változata. Eckhardt Mária ötlete volt, hogy érdemes lenne a kéziratot facsimile kiadásban megjelentetni, hiszen Lisztnek is, és az emlékévnek is ez az egyik főműve, amit október 22-én, a születésnapon a világ több pontján elő is adtak. A kézirat kapcsán több téma is előjött, így a Zeneakadémia és Liszt kapcsolata, a Zeneakadémia növendékei, lásd Juhász Aladár, aki nagyon szeretett tanítványa volt Lisztnek, együtt is játszották ezt a négykezest. A különböző szempontokból végül egy nagyon szép sokszög alakult ki, és ezt írta meg Eckhardt Mária tudományos igénnyel, tanulmányában. Nem tudtuk, hogy egy ilyen témát, ami nem tartozik a legnépszerűbbek közé, hogyan fogadnak majd az olvasók, de nagy örömünkre ez a kötet is óriási siker lett. Ebben annak is része lehet, hogy az album gyönyörű, könyvészeti szempontból igazi ritkaság. A tervező, Kiss László szerintem állandó layout-osa lesz a Zeneakadémia- Helikon könyveknek.

Nagyon nagy öröm számunkra, hogy még Karácsony előtt megjelenhetett a harmadik kötet, a Génie oblige. Ilyen szép könyvet utoljára 2007-ben, a Zeneakadémia épületéről tudtunk kiadni, óriási boldogság, hogy most ismét egy hasonlóan nagyszabású kötettel találkozhatnak az olvasók. (Az albumot Kiss László tervezte – a szerk.) A könyv az emlékmúzeumban őrzött Liszt gyűjteményt mutatja be. Én szinte ott nőttem fel, kutattam is ott többször, de ennek a gyűjteménynek az igazi nagyságát és mélységét az ember szinte fel sem tudja mérni. A világ egyik legnagyobb és legjelentősebb Liszt gyűjteményéről van szó, amit már az 1920-as években alapoztak meg, de már korábban is visszakapott a Zeneakadémia néhány anyagot Liszt hagyatékából. 1925-ben vette fel az Akadémia Liszt nevét, és ekkor tették – legalábbis a Zeneakadémia tanárai előtt – nyilvánossá a gyűjteményt, ami azóta, az évtizedek során, folyamatosan gyarapodott. Óriási lépés volt az 1986-os év, amikor a Régi Zeneakadémia épületét visszakapta a Zeneakadémia, és Liszt egykori lakásban megnyílt a múzeum. Ebben egyébként oroszlánrésze volt az azóta már sajnos elhunyt professzornak, Legány Dezsőnek, a magyar Liszt kutatás doyenjének, és munkatársának, Eckhardt Máriának. A mai rohanó világban sajnos nincs idő arra, hogy valaki napokon vagy heteken át bejárjon a múzeumba, és mindent alaposan végignézzen. Az album tehát összefoglal, és egyben újabb ajtókat nyit ki.  Mondhatjuk, hogy ez egy hírnöki könyv: üzenet a Zeneakadémia legrégebbi szentélyéből.

Szabadhegÿ Péter, a Helikon Kiadó ügyvezető igazgatója

A Helikon Kiadónál mindig keressük a lehetőséget, hogy patinás, régi, történelemmel,    kultúrával foglalkozó intézményekkel dolgozhassunk együtt, mert igazán szép könyveket  szeretünk kiadni. Ez természetesen nem csak a külalakra, de a tartalomra is vonatkozik. A   Helikon Kiadónál mi azt mondjuk, hogy talán mi képviseljük leginkább a magyar kultúrát, a magyar szépirodalmat. Így adódott, hogy az előbb említett, patinás intézmények közül elsőként a Zeneakadémiával sikerült egy olyan hosszú távú megállapodást kötnünk, amely szerint mi adjuk ki könyv formában azt a tartalmat, amiben egy éves program alapján    megegyezünk. Idén ez nem volt nehéz, hiszen eleve a Liszt Ferenc Zeneakadémiáról van szó, és a Liszt-emlékév is adta magát. A Zeneakadémia oldaláról több ötlet is jött, végül háromban állapodtunk meg. Az együttműködéssel, és az eredménnyel is nagyon elégedettek vagyunk, manapság sajnos – a kisebb kereslet miatt – már ritkábban van alkalmunk ilyen szép, albumjellegű könyveket készíteni, úgyhogy örültünk a lehetőségnek. Januárban majd értékeljük a 2011-es évet, és megint kitalálunk két-három címet, amit jövőre kiadunk. Több ötlet is felmerült már, így Bartók és Kodály neve is, de konkrét döntések még nem születtek. Egyelőre gyűjtjük az ötleteket, készítünk egy listát, és majd abból válogatunk.

Bokor Gabriella