KRISZTUS ORATÓRIUM

Újabb kiadvánnyal bővült a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Helikon Könyvkiadó közös sorozata. Március közepén jelent meg facsimile kiadásban Liszt Ferenc nagyszabású műve, a Krisztus-oratórium négykezes átiratának egy tétele Eckhardt Mária értő gondozásában, tanulmánnyal, archív fotókkal kiegészítve. A reprezentatív formátumú kötet magyar és angol nyelvű kiadásban kerül az olvasók kezébe LISZT FERENC KRISZTUS ORATÓRIUMA ÉS A ZENEAKADÉMIA címmel.

Bokor Gabriella

BOKRÉTAÜNNEP

Március közepén tartották meg a Bokrétaünnepet a Zeneakadémia új, Wesselényi utcai épületében. Az egyetem fejlesztési programja tehát újabb fordulópontjához érkezett, az Erzsébetvárosban létesülő oktatási központ elérte a szerkezetkész állapotot. A Wesselényi utca 52.szám alatt álló ház, ami a 19. század végén a Pesti Vigadót is jegyző Feszl Frigyes tervei alapján készült, az utóbbi hónapokban teljes átalakításon ment keresztül. Az új, ötszintes, tetőteraszos, a 21. század minden technikai kívánalmának megfelelő épület szeptembertől várja majd a hallgatókat, előadóteremmel, gyakorlótermekkel, stúdióval, menzával, közösségi terekkel.

Bokor Gabriella

BESZÁMOLÓ AZ EUPHONIA FESZTIVÁLRÓL

Nem könnyű nevet találni egy zenekarnak. Főleg úgy nem, hogy minden szervezőnek szívügye a projekt, így a névbe egy egész gondolat- és érzelemvilágot kell sűríteni. Öröm volt ezért látni, hogy milyen szeretettel fogadták az elnevezést a résztvevő művészek, és a közönség: EUfónia Közép-Európai Ifjúsági Zenekar. Sok szeretettel fogadták a karmestert, Kocsis Zoltán művész urat, és a szólistát, Lajkó István zongoraművészt is – rengeteg próbán és koncerten készült fénykép őrzi nem csak a zenében elmélyedő arcok emlékét, hanem az egymásra mosolygós, összekacsintós pillanatok sokaságát is.

Az EUfónia név mögött öt Akadémia rejlik. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Zágrábi Zeneművészeti Egyetem kezdeményezésére ugyanis Ljubljana, Graz és Bécs Zeneművészeti Egyetemei csatlakoztak az ötlet megvalósításához, de Belgrád és Bukarest is küldött fiatal muzsikusokat, akik egyhetes intenzív próbaidőszak után Budapesten, február végén kezdték meg a turnét, melynek további állomásai Zágráb, Ljubljana, Graz és Bécs voltak. Habár a koncerthelyszíneken a szervezés a helyi Zeneművészeti Egyetemek feladata volt, az előkészületek és a turné lebonyolításának oroszlánrésze a budapesti csapat összehangolt, odaadó munkáján múlott. A program a Liszt évforduló és Magyarország Európai Uniós elnökségének tiszteletére magyar zeneszerzők műveiből állt (Liszt-Kocsis: Obermann völgye; Dohnányi: Változatok egy gyermekdalra, zongorára és zenekarra; Bartók: Táncszvit; Kodály: Galántai táncok).

A kemény munka ellenére a résztvevők napi szinten érdeklődtek a projekt folytatásáról, barátságok, sőt, szerelmek is születtek. Számtalanszor lehetett hallani, hogy az eddig a környező országokban sajnos ismeretlen művek mekkora felfedezést jelentettek. A fiatal zenészek elmondása szerint varázslatos új zenei horizontok nyíltak meg előttük, és az a tény, hogy Kocsis művész úrtól tanulhattak, leírhatatlanul fontos mérföldkövet jelentett számukra. A turné végén pedig megható üzenetekkel búcsúztatták az EUfóniát: „Életem összes utazása közül ez volt a legszebb és legfontosabb. Köszönöm”

Pándi Zita
A Zeneakadémia Nemzetközi Tanulmányi Osztályának munkatársa

EMLÉKEZÉS A PÁVA UTCÁBAN

Közel tíz éve segíti Gerő Katalin a Zeneakadémia Baráti Körének munkáját az elnökségben, majd – a szervezeti átalakítást követően – a vezetőségben.  Tagjaink koncerteken találkozhatnak vele leggyakrabban, többek között azokon is, amelyeket ő szervez évek óta Advent időszakában.

Hírt adtunk már korábban is arról, hogy néhány éve elkezdett új művészi tevékenységében, a szobrászatban is sikereket ért el. Több közterületre került szobra közül a Baráti Kör által állított, Strém Kálmán hangversenyrendező emléke előtt tisztelgő tábla a Zeneakadémián (2006), míg Joseph Haydn által, a királyi palotában vezényelt, A teremtés című oratórium első, 1800. március 8-i előadására emlékező táblán lévő dombormű (2010) a Magyar Nemzeti Galéria homlokzatán látható.

Március 13-án, a Holokauszt Emlékközpontban, a Hiányzó láncszemek című koncert keretében került sor plakett sorozatának a bemutatására, amely a holokauszt áldoztává vált magyar muzsikusoknak állít emléket.  A bronzportrékat Hollós Máté, a Hungaroton Classic ügyvezető igazgatója méltatta. Túl azon, hogy ennek a gyűjteménynek a létrehozása, felállítása is milyen komoly munka és együttműködés eredménye, amelyet mindenképpen méltányolni kell, beszédében kitért arra is, hogy az egyes plakettek nem csupán a megörökített muzsikusok arcvonásait, de karakterüket, személyiségüket is kifejezik, közvetítik a szemlélő számára.

A műveket Gerő Katalin édesapja, dr. Gerő György emlékének megőrzésére adományozta az Emlékközpontnak, akinek portréja ugyancsak a kiállítás részét képezi.  A bronzplakettek a zsinagóga állandó kiállítóterében nyertek elhelyezést.