KODÁLY 2018 – INTERJÚ NEMES LÁSZLÓ NORBERTTEL

Új élet, új helyen – így lehetne tömören összefoglalni beszélgetésünk apropóját Nemes László Norberttel, aki már tíz éve a Zeneakadémia részeként működő Kodály Intézet igazgatója, és most kezdi a harmadik öt éves ciklusát. A hosszú távú tervek mellett pedig van egy napi aktualitás is: december 15-én és 16-án a Zeneakadémián Nemzetközi Szimpóziumot, valamint film-, és könyvbemutatót rendeznek Kodály tiszteletére.

Túl vannak a kiköltözésen Kecskeméten. Belakták már az új helyet?

Igen, igazán ideális helyen kezdtük el szeptemberben a munkát, mindössze egy utcával arrébb, egy nagyon szép régi épületben. Ezt Ókollégiumként ismerik Kecskeméten, a  Református Egyházközség tulajdonában van, tőlük béreljük. Azt hiszem, hogy minimum két évig itt leszünk, de ahogy a Zeneakadémia felújításakor is tapasztaltuk, ezek a dolgok általában elhúzódnak…szóval belaktuk, és jól érezzük magunkat, azt hiszem, ennél ideálisabb ideiglenes lakhelyet nem találhatott volna magának az Intézet.

Itt Budapesten is van irodájuk, rögtön a Zeneakadémia Wesselényi utcai épülete mellett, most is itt beszélgetünk.

Évek óta úgy dolgozom, hogy hétfőn meg kedden Budapesten vagyok, és szerdától péntekig Kecskeméten igyekszem lenni, de hát olyan sok, az oktatási és adminisztrációs feladatokon túli dolgot viszek, ami nem nagyon teszi lehetővé, hogy sokáig egy helyben legyek. Ezek a feladatok mind összefüggnek egymással, és egy célt szolgálnak: azt, hogy a magyar zenepedagógia Kodály nevével fémjelzett gyakorlata mind szélesebb körben ismert legyen , minél inkább próbáljuk ezt az örökséget, a hagyományt igazítani a mai kor szelleméhez, a minket körülvevő kulturális környezethez., a mai iskola világához.

Azt mondta, „minél szélesebb körben”. Érzékeli, hogy évről évre többféle nemzetiségű jelentkező keresi meg önöket?

Igen, ahogy nyílik a világ, egyre több országból jönnek érdeklődők. Nagyon fontos ebből a szempontból Kína és Delkelet-Ázsia. Egyre több megkeresést kapunk a pekingi Központi Konzervatóriumból, Kína első számú zenei egyetemétől, ami most már tíz éve az intézet egyik legfontosabb partnere, Délkelet-Ázsia pedig az elmúlt négy évben nyitott felénk. Minden emberfüggő egyébként, ha van egy lánglelkű zenetanár vagy kóruskarnagy, akit megérint a magyar zenepedagógia, az a gondolatiság, ami e mögött van, akkor az igyekszik ezt egyre jobban beültetni az otthoni gyakorlatba, és ehhez a legtermészetesebb kapcsolódási pont a Kodály Intézet. Úgyhogy mindez azt jelenti, hogy egyre több hallgató érkezik ezekből az országokból, például Szingapúrból, Malájziából, én pedig – az elmúlt időszakban – meghívást kaptam egy konferenciára Indonéziába, múlt nyáron vezényeltem Tajvanon, tehát Ázsia nagyon fontos pont. Dél-Amerika is erősödik, az elmúlt nyolc évben több kiváló hallgatónk is volt a Kodály Intézetben Chiléből és Argentínából. Ők ma már egyetemi tanárok, tehát olyan pozícióban vannak, hogy tenni tudnak a kapcsolatok megerősítéséért. Európán belül a legnagyobb lehetőségeket a diákcserére irányuló Erasmus programok jelentik, illetve az Erasmus Plus programok, amelyek az intézmények közötti stratégiai együttműködést szolgálják. Ennek eredménye, hogy Európában több zenei egyetemmel is elindult az együttműködés.

Ennek keretében született a skót-holland-magyar projekt?

Igen, ez egy két és fél éves projekt a Zeneakadémia, valamint a glasgowi Skót Királyi Zeneakadémia és a Hágai Királyi Zeneakadémia között. Nagyon örülök egyébként, hogy most már nem csak az előadóművészi területek között vannak diákcserék, hanem pedagógiai területen is. A projekt lényege, hogy új módszertani anyagok szülessenek, amelyek segítik a tanárképzést.

Évnyitó a Kodály Intézetben

Ennek egyik része az úgynevezett Kodály HUB is, amit az előbb meg is mutattak nekem. Mi ez pontosan?

Ez tulajdonképpen egy portál, egy on-line tudásközpont, amely megpróbál kialakítani egy zenetanári közösséget, elindítani a közös gondolkodást, a tapasztalatok cseréjét, az információ áramlását a szervezetek között, illetve a portálon regisztráló magánszemélyek között.

Tehát magánemberek is bekapcsolódhatnak?

Persze, mindenki, aki a Kodály zenepedagógia területén dolgozik, vagy kíváncsi rá, és szívesen megismerné. A zenetanárok napi szintű munkáját próbáljuk segíteni, a portál egyik legfontosabb eleme például a Songbook adatbázis, amely aprólékosan kidolgozott tanítási anyagokat oszt meg.

Hogy működik ez a gyakorlatban? Vegyünk példaként egy Osloban élő énektanárt. Ő miként kapcsolódhat a Kodály HUB-hoz?

Ha nem regisztrál, akkor információkat kaphat a Kodály-zenepedagógiáról, eseményekről,  olyan programokról, amelyek valamilyen módon a Kodály Intézethez kapcsolódnak, a Kodály zenepedagógiához, az iskolai zenetanításhoz, a kórusénekléshez. Ha viszont regisztrál, elérhetővé válik számára ez a bizonyos Songbook-adatbázis, amelyből tanítási anyagokat tölthet le, olyan kielemzett dalokat, zenehallgatási anyagokat, műveket, amelyeket mások már kipróbáltak a gyakorlatban, és megosztottak a közösséggel. Emellett olyan módszertani segédanyagokhoz jut, amelyeket használhat a napi munkában, és amiből szélesebb körű ismereteket szerezhet a Kodály pedagógiáról. Szeretem a projekt címét, Kodály HUB – Sing, Learn, Share. Kifejező, minden benne van, amit a projekt kínál.

Sokminden történik önöknél mostanában…

Most már évek óta azt érezzük a munkatársaimmal, hogy nagyon kedvező a csillagok állása! Tényleg sok minden történik mostanság, ami óriási esélyeket kínál: nem csak népszerűsíteni tudjuk mindazt, amiért dolgozunk, de bizonyos fejlesztéseket is véghez tudunk vinni. Itt van mindjárt az intézet a felújítása, ami egy hatalmas lehetőség, mert megújult infrastruktúrát és új hangversenytermet kapunk, és több új programot is el tudunk indítani. A másik, ami nagyon fontos, az Erasmus + program, amivel európai szinten tudunk megerősödni és kézzelfogható segítséget nyújtani a zenetanároknak. Aztán van egy kutatási programunk is: a Zeneakadémia és a Magyar Tudományos Akadémia agyi képalkotó munkacsoportja egy kutatócsoportot hozott létre, amely megvizsgálja azokat a módszertani fejlesztéseinket, amiket néhány évvel ezelőtt elindítottunk a Kodály Intézetben. Ennek a módszertani fejlesztésnek az a lényege, hogy megpróbáljuk úgy átalakítani az iskolai zenetanítást, hogy gyerekközpontú legyen, a 21. századi gyerekek világára reflektáljon, kimozdítsa őket az iskolapadból, és megpróbálja az éneklést és a zenehallgatást olyan ritmikus mozgásos, vagy pedig szabad mozgás improvizációval kísért gyakorlatokkal kiegészíteni, amelyek örömteliek a gyerekek számára.

Nagyon fontos lenne, hogy ez tényleg örömteli tevékenység legyen, mert a hagyományos énekórákon kiszorulnak azok a gyerekek, akiknek esetleg kevésbé jó a hallása, netán hamis a hangja. Ez sokak kedvét elveheti.

Így van, ezért is igyekszünk játékosabbá tenni a kisebbeknek a közös éneklést, együtt muzsikálást. Kivettük őket ezekből a mereven felállított padsorokból, amelyek azt közvetítik: mindenki egy irányba, a tanár felé kell hogy nézzen, és azt javasoltuk, hogy inkább kört alkossanak. Azt gondolom, hogy egyedül a játék az, ami segíthet feloldani a gátlásokat, ha egy gyerek úgy érzi, ő nem tud énekelni. Játék közben feloldódnak és észrevétlenül sajátítanak el olyan alapvető zenei készségeket, amelyekre szükségük van ahhoz, hogy értsék a zenei olvasást, tudjanak egymással zenén keresztül kommunikálni, és megnyíljanak az éneklés és a zenehallgatás felé. Ez három nagyon fontos történés.

Úgy tudom, a Kodály Emlékév is új lehetőséget hozott önöknek.

Igen, sok mindent meg tudtunk valósítani. Egyrészt támogatást kaptunk a Külügyminisztériumtól ahhoz, hogy olyan országokban, ahol eddig az intézet nem nagyon volt jelen, rövid tanfolyamokat, a Kodály pedagógiát népszerűsítő eseményeket és előadásokat tartsunk. Sokfelé eljutottunk a környező országokban is, és több kollégánk el tudott utazni a tengerentúlra előadásokat és koncerteket tartani. A másik, hogy új kiadványokat tudunk létrehozni, köztük egy dokumentumfilmet, amelynek december 15-én lesz a bemutatója. Papp Gábor Zsigmond és Kékesi Attila rendezi, és a Kodály módszer külföldi adaptációjáról szól, a címe: Kodály mindenkié.  Készül egy ünnepi kiadvány a Kodály zenepedagógia elmúlt ötven évének legsikeresebb pillanatairól, ehhez olyan interjúk és írások születtek, amelyek igyekeznek bemutatni a Kodály pedagógia szerepét a professzionális zenészképzésben, a kóruséneklésben, és az amatőrökkel való zenei munkában. Nagyon izgalmasak még azok a digitális applikációk, amelyek tableten működnek, és a zenei írás-olvasás elsajátítását segítő applikációk gyerekeknek – ezek valóban a 21. század világát hozzák be az osztályterembe.

Bokor Gabriella