ÚJ ÉV, ÚJ ÉPÜLET

A Liszt Akadémia vadonatúj, Wesselényi utcai épületében tartották meg szeptember 12-én az egyetem tanévnyitóját. Egy nappal később Batta Andrással a rektori irodában beszélgetünk, a szobában még minden „új illatú”, de az íróasztalon már ott áll néhány személyes tárgy. Vagyis elkezdődött az új épület „birtokbavétele”.

–Kicsit körbejártam előbb a házat, és láttam, hogy minden elkészült. A tantermekben ugyan még nem tartanak órákat, de az irodákban már kipakoltak, sőt, a munkát is elkezdték.

-Igen, az összes iroda ide költözött és itt is marad a Wesselényi utcai épületben, hiszen azokat a szobákat, amiket 1907-ben irodának szántak, a Zeneakadémia már többszörösen kinőtte. Idáig a Teréz körúton béreltünk lakásokat irodának, de az áldatlan helyzet volt. Most végre együtt van a teljes menedzsment, és ez nagyon jó. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy itt, az új épületben sokkal jobb feltételeket tudunk biztosítani a növendékeknek. A tantermek kiváló akusztikájúak és speciális technikával szigeteltek. Vannak nagyobb, csoportos oktatásra szolgáló termek, ahol az elméleti órákat tartják, és 28 gyakorlószobát is berendeztünk. Ezekben éjjel-nappal lehet gyakorolni, tehát 24 órában rendelkezésre állnak, a foglalás pedig interneten keresztül történik.

–Korábban egyetlen gyakorlóhelysége sem volt az egyetemnek, nem volt egyszerű megoldani a gyakorlást.

-A kollégium alagsorában volt öt-hat terem, ahol a gyerekek gyakorolni tudtak, de mivel a kollégisták nyolcvanan vannak, ez még messze nem volt elegendő nekik sem. A Liszt Ferenc téren pedig a tantermeket állandóan tanításra használtuk, ezekben tehát csak akkor lehetett gyakorolni, ha éppen nem volt óra. Abban az épületben ráadásul este 9-kor lezártuk a tantermeket, tízkor pedig az egész házat.

–A helyzet az Üllői úti, átmenetileg használt épületben sem változott, ott is csak akkor lehetett gyakorolni, ha épp nem volt az adott teremben tanítás.

-Ez így van, a gyerekek leginkább a hétvégéket tudták kihasználni. Egy Zeneakadémia életében viszont alapvető, hogy biztosítani tudja a gyakorlóhelyeket. Ezt a 28 szobát úgy kell elképzelni, hogy vannak egészen kicsi helységek, ami például ideális a fúvósoknak és a vonósoknak, – zongora egyébként ezekben is van –, és nagyobb termeket is kialakítottunk, kifejezetten a zongora gyakorlására. Ráadásul a hangszigetelés is tökéletes, nincs áthallás az egyik teremből a másikba. Ez is óriási eredmény, mert a Liszt téren erős áthallás volt, fölülről is. Itt, az új épületben egy stúdiónk is van, ahol akár zenekari felvételt is lehet készíteni, és egy kis rádióstúdiót is berendeztünk, ahonnan esetleg megindíthatnánk a Liszt Akadémia rádióját. Azt is mondhatjuk tehát, hogy ez a ház a 21. századi fele a 19. századi főépületnek.

–Ahol időközben megindult a rekonstrukció.

-Igen, augusztus 26-án aláírtuk a szerződést a kivitelező konzorciummal, és aznap át is vették a „munkaterületet”. Nagyon figyelünk arra, hogy megőrizzünk minden olyan tárgyat, ami az eredeti Zeneakadémiához tartozott, még akkor is, ha nagyon rossz állapotban van. Semmit nem dobunk ki, egy raktárba visszük és restauráltatjuk a székeket, feliratokat, lámpákat, minden tárgyat, ami a régi világhoz tartozott. Az orgonát most lebontják, erre mindenképpen szükség van, mert egy födémcsere miatt a Nagytermet fel kell állványozni és így az orgonának ott nincsen helye. Az a tervünk, hogy a Nagyteremnek visszaállítjuk az 1907-es állapotát, visszahozzuk az eredeti színeket, az akusztikát, az orgonát és az orgona hangzását. Ezzel kapcsolatban Fassang László barátunknak fut egy nagyszabású projektje, nemzetközi kampányt indított, ami azt jelenti, hogy több száz tekintélyes művész lemond egy-egy koncert tiszteletdíjáról a nagytermi orgona újjáépítésének javára.

–A Liszt téri csodálatos épület mellé azért is jól jön ez a 21. századi ház, ahol most beszélgetünk, mert itt mindenféle feltétel adott ahhoz, hogy megkönnyítse az egész napos munkát. Egészen prózai dolgok ezek, például a hideg és meleg menza.

-Igen, menza sem volt idáig, pedig nagyon fontos, hogy egy ilyesfajta közösségi hely is legyen egy egyetemen. És van egy gyönyörű tetőteraszunk is, ahol áprilistól októberig akár kis koncerteket és fogadásokat tarthatunk. Egy építészeti bravúr ez a ház, az utcáról csak az a régi homlokzat látszik, amit 120 évvel ezelőtt megépítettek egy akkori iskolának, belül  viszont egy hét szintes, hatalmas épület van. A tetőteraszról látni a pesti háztetőket, ezt már most nagyon szeretik a diákok. Tegnap az évnyitó után felmentek a teraszra és nagyon jól érezték magukat, úgyhogy szerintem szeretni fogják ezt az épületet.

–Ha elkészül a Liszt téri épület, akkor három bázisa lesz a Zeneakadémiának.

-Így van, az egyetemet a jövőben ez a három épület határozza meg. Ha jellemezni kellene ezeket, azt mondanám, hogy a Régi Zeneakadémia a Vörösmarty utcában a szentély, annak megértéséhez meg kell érni. Tizennyolc évesen még senki sem úgy jön ide, hogy „Liszt szelleme lebeg körülötte”. Valljuk be őszintén, a gyerekek eleinte ezt még nem érzik át, távol állnak tőlük az ilyen patetikus gesztusok. A Liszt Ferenc téri épület megint csak más, ott talán egy kicsit félnek. Egy tizennyolc évesnek szinte nyomasztó belépni a Nagyterembe, ahol egykor Bartók, Richter, Ojsztrah koncertezett… Ezt egyébként én is átéltem, amikor rektor lettem, és beültem abba a szobába, abba a székbe, ahol Dohnányi Ernő, vagy Hubay Jenő ült….Akkor napokig nem tudtam megszólalni. Így lehet ez a gyerekeknél is. Ez az új épület viszont a mai világ formanyelve, ezt „használni” lehet. Az évnyitó beszédemben ezt úgy fogalmaztam meg, hogy ha a Régi Zeneakadémia a szentély, a Liszt Ferenc téri épület pedig a templom, a művészet csarnoka, akkor ez a kolostor. A szerzetesi magánynak és a szerzetesi közösségnek a tere, a műhelymunka, az aprólékos, sziszifuszi gyakorlás terepe.

–A tanév tehát elkezdődött. Milyen különlegességek várhatóak az első félévben?

-Nemsokára elérkezünk a Liszt-év csúcspontjához. Október 22-én, Liszt születésnapján a Zeneakadémia ének- és zenekara Bayreuthban adja elő a Krisztus oratóriumot Fischer Ádám vezényletével, és egy volt növendékünk, a baritonista Szegedi Csaba énekli Krisztus szerepét. A születésnapot természetesen itthon is ünnepeljük, a Régi Zeneakadémia egy több napos fesztivállal készül az évfordulóra. Az ősszel jelenik meg a Baráti Kör támogatásával a Liszt Múzeum kincseit bemutató album, november 21-én pedig az Operaházban rendezzük – a Baráti Körrel közösen – a Zeneakadémia ez évi születésnapi ünnepségét, a házigazda az Opera új kormánybiztosa, Ókovács Szilveszter lesz, aki egyúttal egyetemünk egykori növendéke. Ez egyébként annak a jelképes gesztusa is, hogy az Operával is megkezdődik az a fajta szoros együttműködés, ami a Művészetek Palotájával már évek óta fennáll. Az ünnepi koncerten egy nagyszabású zongoragálát rendezünk Liszt jegyében, ahol elsősorban a zongoratanszék tanárai lépnek fel. A műsort hármasban moderáljuk Kovács Sándorral és Némethy Attilával, szeretnénk a közönségnek érdekes történeteket mesélni ezen az estén, ami tulajdonképpen egy zongora-show lesz. Minden érdeklődőt szeretettel várunk, a jegyekből származó bevételt a Zeneakadémia támogatására fordítjuk.

Bokor Gabriella